A Mol célja, hogy okos átmenettel érje el 2050-re a karbonsemleges működést - derült ki a Mol frissített, hosszú távú stratégiájából. A vállalat 150 millió dolláros hatékonyságnöveléssel erősíti tovább finomítóit, és folytatja a kőolajfeldolgozás rugalmasságához szükséges beruházásait. A kutatás-termelés az ellátásbiztonság mellett zöld projektekre összpontosít. A fogyasztói szolgáltatások 2030-ra évi 1 milliárd dolláros EBITDA-t fog elérni, folytatja a töltőállomások átalakítását és tovább bővíti e-töltőállomás hálózatát. A hulladékgazdálkodási üzletág 2030-tól évente 1,5 millió tonnányi alapanyagot biztosíthat a regionális olaj-, energia- és vegyipari szektorok számára. A vállalatcsoport 2030-ig 4 milliárd dollárt fordít zöld beruházásokra, és megújuló energiával teszi versenyképesebbé a régiót.
Egyéves tesztidőszakban Budapest agglomerációjában és hat vidéki nagyvárosban futnak majd hidrogén-üzemanyagcellás buszok idén januártól. A kísérleti projektet szervező HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. vezérigazgatóját, Dr. Mészáros Virágot és a hidrogéntankolási lehetőséget biztosító egyik cég, a Messer Hungarogáz ügyvezetőjét, Bohner Zsoltot kérdezte a Portfolio, hogy mikortól várható hidrogénüzemű buszok megjelenése a városi forgalomban nagy számban, hogyan oldható meg a töltőhálózat kiépítése gyorsan és biztonságosan, és hogy a kezdeti magasabb beruházási költség ellenére hogyan lehet versenyképes ez a megoldás a már elterjedtebb elektromos hajtás mellett.
„A Magyar Földgáztároló Zrt. mérföldkőnek számító projekteket indít annak érdekében, hogy legkésőbb 2030-ig kipróbálja, hogy földalatti gáztárolói mennyiben alkalmasak a hidrogén tárolásra” – jelezte a Portfolio-nak Kriston Ákos. A vállalat vezérigazgatója összefoglalta a háromfajta hidrogén projekt részleteit, illetve az európai földalatti hidrogéntárolás jövőjéhez vezető út kialakításának főbb lépéseit. Utóbbiak egyike az óriásira növekvő magyarországi naperőművi kapacitások miatt kiemelt jelentőségű: a zöld áramból előállított hidrogén föld alatti tárolásával a nyári napsütés egész évben hasznosíthatóvá válhat, így gyakorlatilag a fő megújuló energiaforrásunk zsinóráram felhasználást tesz lehetővé, miközben CO2-kibocsátás sem történik. Az MVM Csoporthoz tartozó cég a projektek nyomán azt tervezi, hogy a 2030-es évek közepére több 100 MW méretben fog a villamos energia piacon kiegyensúlyozó szolgáltatást nyújtani, ez pedig lényeges kiegészítője lesz az idéntől drasztikusan felfutó magyarországi energiatároló kapacitásoknak.
A hidrogén fontos szerepet játszik a szén-dioxid-mentesítésre irányuló globális törekvésekben. A Roland Berger "The Roaring '30s" című tanulmánya szerint 2030-ra a hidrogéntermelés világ szinten a jelenlegi 95 millióról évi 110 millió, 2040-re pedig várhatóan 240 millió tonnára emelkedik. Ehhez azonban ma kell megtenni a szükséges lépéseket.
Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy 2,5 MW teljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesített a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál. A fejlesztéssel az állami cég a villamos hálózaton keletkező többlettermelést alakíthatja hidrogénné, a felhasználási lehetőségek kiaknázása céljából pedig partnerségre lépett az iparigázok terén több évtizedes tapasztalattal rendelkező Messer Hungarogáz Kft-vel. A két cég vezetőjét, Kriston Ákost (MFGT Zrt.) és Bohner Zsoltot (Messer) a hidrogén felhasználási lehetőségeiről, például a földgázhálózatba való bekeveréséről, energiatárolási alternatívákról, szabályozási hiányosságokról és a klímavédelmi céldátumok tarthatóságáról kérdezte a Portfolio.
India arra törekszik, hogy a zöld hidrogén előállításának globális központjává váljon. Annak ellenére, hogy az ország jelenleg fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik a hidrogén előállítása során, ambiciózus tervei vannak az üzemanyag exportjának megkezdésére az Európai Unióval, Japánnal és más országokkal kötött kétoldalú megállapodások révén.
India tárgyalásokat folytat arról, hogy több mint 11 millió tonna zöld hidrogént szállítson az Európai Uniónak és Szingapúrnak cserébe azért, hogy ezek a régiók befektessenek India tiszta energiával kapcsolatos projektjeibe.
Idén tavasszal az EIT InnoEnergy együttműködésben a Vestbee-vel elindította a Hello CleanTech kezdeményezést azzal a céllal, hogy támogassák a zöldebb, fenntarthatóbb és szén-dioxid-mentesebb jövőt szorgalmazó induló vállalkozásokat. A legjobbak közé került európai startupok között vol olyan, ami mesterséges mikroorganizmusok kifejlesztésével foglalkozik, olyan is, ami fenntarthatóbb üzemanyagon dolgozik a légiközlekedés számára, de a szennyvíz zöld hidrogénné alakítására is volt vállalkozó.
A zöldhidrogén-piac hozzáadott értéke az előrejelzések szerint 2030-ra globálisan elérheti az 500 milliárd eurót – vázolja a Roland Berger tanácsadócég a friss tanulmányában, amely arra is rávilágít, hogy Európa kiváló pozícióban van, mert ennek az óriási piacnak akár a 40%-át is magához kötheti.
Bár a földgázszállítási-rendszer jelenlegi formájában gyakorlatilag átalakítás nélkül is alkalmas 2%-os hidrogén-földgáz keverék szállítására, kizárólagos hidrogénszállítás esetén viszont már jelentősebb rendszert átalakító beruházásokra lenne szükség. A jelenlegi földgázrendszer átalakítása még így is a legolcsóbb megoldás a hidrogén szállítására, amely segítheti olyan EU-s szakpolitikai célok elérését, amelyek 2030-ra az iparban 42%-os zöld hidrogénfelhasználási arányt írnak elő. Az alternatív energiahordozók nagynyomású földgázrendszerben való szállíthatóságát az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél már jó ideje vizsgálják.
Többek között a zöld hidrogén és az elektrifikáció került fókuszba a Sustainable Tech konferencia délutáni részében, a Magyar Földgáztároló Zrt. képviselője bemutatta a magyarországi hidrogéntechnológiai projekt eddigi tapasztalatait, de egy kerekasztal-beszélgetés során arról is szó volt, hogy melyek a legnagyobb akadályok a zöld hidrogén elterjedésében, és amikor ezek megoldásra kerülnek, akkor az milyen előnyökkel csapódik majd le a villamosenergia-rendszerben.
Megérkezett a Bükkábrányi Energiaparkba az a komplex rendszer, mely a napelempark túltermelésekor szabályozottan, tisztán zöldáramból állít elő hidrogént. A Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem részben uniós innovációs pályázati támogatással megvalósuló kísérleti fejlesztése várhatóan augusztustól üzemelhet. A nemzetközi szinten is újdonságnak számító projekt Magyarországon először állít elő zöldhidrogént, emellett a naperőmű általi túltermelés szabályozásának tudományos megfigyelésére is lehetőséget biztosít. A rendszerhez szükséges Plug Power elektrolizálót és a palackozáshoz szükséges nyomásfokozót a magyar Ganzair Kompresszortechnika Kft. szállította, és mai napon emelték be a telephelyre.
Első alkalommal rendezzük meg a Sustainable Tech elnevezésű konferenciánkat, ami a fenntarthatóságon belül célzottan a technológia és klímasemlegesség közös pályájával foglalkozik. Olyan témákkal találkozhatnak a résztvevők, mint a tech-optimizmus, ami túlzott bizadalmat adhat a szereplők számára, hogy attitűdváltás nélkül is elérhetjük a 20-30 éves célokat, a finanszírozási környezetről, amivel a különböző méretű, zöld projekteket felmutató vállalkozások szembesülhetnek, a körforgásos gazdaság különböző iparágakban való lecsapódásáról, a digitalizációval járó előnyökről, valamint arról is, hogy a munkaerőpiacon milyen új veszélyekre kell felkészülni az új technológiák beköszönésével. A további témák, az előadók és a jelentkezés részletei ezen a linken érthetők el.
A közös gázspórolási rendelet meghosszabbítása mellett arról az európai bizottsági javaslatról is tárgyalnak ma az uniós energiaügyi miniszterek, hogy megtilthatják az EU-ban az orosz cseppfolyósított földgázimportot, pontosabban azt, hogy az oroszok kapacitásokat foglalhassanak az LNG-kikötőkben. Emellett ma az atomenergia megújuló energiás célokhoz viszonyulásáról, pontosabban a nukleáris alapú hidrogénelőállítás figyelembe vételéről is tárgyalnak a miniszterek, igaz a franciák számára fontos engedményt kihúzták a legfrissebb szövegtervezetből. Egyelőre két blokkoló kisebbség feszül egymásnak, mindkét tábor ma reggel külön találkozót is tartott a szakminiszteri ülés előtt.
Főleg a közlekedésben sokan vetélytársként tekintenek az tüzelőanyag-cellás hidrogénnel működő, valamint az akkumulátoros elektromos autókra, ám a két technológia inkább egymást támogatja, és egészíti ki, nemcsak a közlekedésben, hanem más iparágakban egyaránt. Megújuló energián alapszik a zöldáram, ahogy megújuló energia szükséges a zöld hidrogén előállításához is, mégsem veszik el egymástól a lehetőségeket. Épp ellenkezőleg, a hidrogén segíthet az egyes időszakokban keletkező többletenergia hasznosításában, csökkentve a villamosenergia-rendszer leterheltségét, míg a villamos energia meg tud ágyazni a zöld hidrogén széles bázisú alkalmazhatóságának. Mindkét technológia egy eszköz arra, hogy megszabaduljunk a fosszilis energiaforrásoktól. Az elektrifikáció felfutásának éppen szemtanúi vagyunk, és a zöld hidrogén területén is hasonló boomra készül a tudományos szféra. De nem holnap valósul meg minden. Türelem kell hozzá. A zöld hidrogén piacáról, magáról a technológiáról kérdeztük Tompos Andrást, a TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatóját, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének vezetőjét.
Kezdetben a hőszivattyúk beépítését tették volna kötelezővé az egész EU-ban, hogy kivezessék a gázfűtést, azonban most új irányba léphet Brüsszel: a hidrogénalapú fűtés háztartási használatát is engedélyezhetik. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, ez egy sokkal veszélyesebb irány.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
